Az államalapítás ünnepe (augusztus 20.)

A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza.

I. István királlyá avatásától kezdve Magyarországon a ko­ro­na volt a legfontosabb felségjelvény, első királyunk koronája azonban nem maradt ránk.

Az új kenyér ünnepeknek, még ha hatással voltak is rájuk, nem a szovjet, nem a “kommunista”, hanem a Darányi-féle aratóünnepek voltak az előképei, kizárólagos rendeltetésük pedig abban állt, hogy az 1890-es évek társadalmi és politikai feszültségeit segítsék levezetni.

A mi urunk Jézus Krisztus nevében. Kezdődik Szent István király törvénye.

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél! De főkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa! Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

Ah, hol vagy, magyarok Tündöklő csillaga! Ki voltál valaha Országunk istápja!

Szerencsésnek hirdet téged mindenki, Pannónia, ezért Istenhez dicséret szálljon, ének és ima: méltót, aki mestered lett, nem a köznépből adott, hanem felkent fejedelmed hitvivő apostolod.

Szent István király, Istennek szolgája, Christus hitinek igaz plántálója, Bálványozásnak eltávoztatója És elrontója.

Augusztus 20-i ünnepségek, programok és kapcsolódó érdekességek, valamint visszatekintés korábbi ünnepségsorozatokra.