Az 1956-os forradalom ünnepe (október 23.)

1953-ra a magyar gazdaságban súlyos zavarok léptek fel. A tervezett 50%-os emelkedés helyett a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. Meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, belpolitikai enyhülést következett be.

A nemzeti hírügynökség archívumából az adott nap legfontosabb eseményeiről szóló tudósításokat emeltük ki, de idézünk olyan anyagokból is, amelyek ugyan nem fontos közéleti eseményekről szólnak, de jól jellemzik az akkori hangulatot, tükrözik az életkörülményeket, valamint az akkori sajtóviszonyokat. Szemlénkben részleteket közlünk – a szigorúan meghatározott vezetői kör számára készített - bizalmas jelentésekből, amelyekben az MTI a magyarországi történések nyugati visszhangját dolgozta föl.

Az 1956-os forradalom története: Válság és útkeresés, Forradalom és szabadságharc, A szabadság napjai. Megszállás és ellenállás, Megtorlás és restauráció.

1956. október 23-a reggelén egy élhetőbb és igazságosabb rendszerért kiáltottak a fiatalok, az Írószövetség tagjai és a sajtó képviselői. A párt prominens személyiségei aznap a szavak szintjén nem mondtak ellent a tüntetőknek. Közléseik valódi tartalmának megértéséhez azonban ismerni kellett a sorok között olvasás "mesterségét".

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű: egy évvel korábban ugyanis a reformirányzat megbukott.

Magyarország történelmének több fontos, jelentőségteljes és "nagy" korszaka volt. Ilyen volt többek közt a három részre szakadás kora, a dualizmus, a két világháború közti évtizedek és a gulyáskommunizmus kora. Ezen időszakokat az utókor egyaránt egy-egy nagy formátumú és meghatározó államférfi nevével azonosította, így lett a két világháború közti negyed évszázad neve Horthy-kor és az 1956 -os forradalomtól a rendszerváltozásig terjedő időszak három évtizedének megnevezése pedig Kádár-kor. Generációk nőttek fel ezen évtizedekben, és életük, mindennapjaik "szellemiségét" bizony áthatották - ha akarták, ha nem - az adott politikai rendszer jellemzői, az adott államférfi által teremtett és vezetett rend "játékszabályai".

A drámai történések résztvevői, de az utókor tudósai, laikusai is számos, sokszor megalapozatlan teóriát vázoltak fel, mi volt az a hajszálnyi esély, ami végül is nem jött be, mi történhetett volna másképp, ha... Tényleg győzhettek volna? A válasz első körben: nem. Finomabban: nem ilyen követelésekkel és módszerekkel.

A Szabad Európa Rádió munkatársai 1956-ban, valamint a fennmaradt hanganyagok napok szerint.

1956 dokumentumai évtizedeken keresztül rejtőztek archívumok mélyén vagy családi otthonok gondosan titkolt rejtekhelyein. Azok a fényképek, röplapok és iratok pedig, amelyek nyilvánosságot kaptak, a mindenkori hivatalos propaganda értelmezésében láttak napvilágot. Az utóbbi több mint másfél évtizedben, ha nem is az összes, de számos akta megnyílt, lassan felbátorodtak a személyes emlékek őrzői, forráskiadványok, monográfiák sora látott napvilágot: mind több részletét ismerhetjük meg a szabadságvágy elemi erejű fellángolásának.

Megyünk, valami láthatatlan áramlás szívünket befutja, akadozva száll még az ének, de már mienk a pesti utca.

Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony.

Az 1956-os magyar forradalommal foglalkozó linkgyűjtemény.