Pedagógusoknak:
Irodalmi művek:
Linkek a témában:
Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményei
1848. február 23.: Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. - 1849. október 6.: Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.
A nagy nap krónikája
Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja...
A forradalom "elfeledett" hősei
HITLER SZERINT A TÖRTÉNELEM: MÉG A NÁCI IDEOLÓGUSOK IS ZAVARBA JÖTTEK
Az 1848. március 15-i eseményeket felidézve ma már csak néhány vezéregyéniség alakja jut eszünkbe, pedig sokan voltak - fiatal értelmiségiek és egyetemisták - akik csatlakoztak a Petőfi, Jókai és Vasvári által kirobbantott forradalomhoz. Kik voltak ők és mi lett későbbi sorsuk?
Hirdetés
A 12 pont és értelmezése
Az 1848-as év eseményeinek következtében született meg a 12 pont, mely összefoglalta a magyarság követeléseit. Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés... Milyen előzmények vezettek hozzá? Ezt próbáljuk feltárni a 12 pont értelmezése által.
A Kossuth-nóta
Magyarország édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
A Nemzeti dal többszempontú elemzése
Amikor Petőfi a Nemzeti dalt fogalmazta, még nem tudta, hogy két nappal később Pesten kitör a forradalom. Verset írt, ügyelt minden szóra, rímre, ritmusra. Először leírta a kezdő szavakat: „Rajta magyar”, majd később változtatott rajta, így lett a vers kezdete „Talpra magyar”. Olyan erejű ez az indítás, hogy sokszor így is emlegetik a verset, egyszerűen Talpra magyarként.
A kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Petőfi napja, mítoszok nélkül
Az utókor, a nemzeti emlékezet hol jótékonyan, hol kevésbé jóhiszeműem színezi át a múltat. 1848 március idusának történelmi mozzanatait a nemzeti mitológia minden ízében megszépítette: a „dicső szerdai nap” eseménytörténetét iskolai tanulmányai alapján szinte mindenki fel tudja idézni. Ám szolgálhat még néhány érdekességgel, meglepetéssel: nem minden úgy történt, ahogy az emlékezet őrzi. Sorra veszünk néhány, a történelmi naphoz kapcsolódó, jellemző epizódot, emléket.
Buda-Pest az ország szíve, de nem ura
Kossuth Lajos március 15-e első évfordulóján feleségének írt levélben "kis pesti lármának" nevezte a történteket, sokkal fontosabbnak tartva a hadsereg szabadságharcát. De engedélyezte a rezesbandás ünnepséget. Széchenyi aggódott a népképviseleti rendszer miatt, felhozva Jézus és Barabás történetét. Petőfiről elterjesztették, hogy muszka ügynök, ez és némi alkohol hatott az első parlamenti választáson. Csorba László történészt, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük a polgári Magyarország kialakulásáról, minden idők legnagyszerűbb magyar kormányáról és a honvéd hadseregnek a világtörténelemben is párját ritkító teljesítményéről.
Mit jelent a "kokárda" szó?
A kokárda francia eredetű, nemzetközi szó. A coq szóból származik, amely kakast jelent, így a cocarde pontos jelentése: kakastaréj. Átvitt értelemben utalhat arra is, hogy valaki korlátolt gondolkozású, gőgös, rátarti.
A titokban ünnepelt március 15-ék története
Egy Eger melletti présházban, nevezetesen Pók György úr pincéjében történt 1851-ben, hogy néhány lelkes hazafi egy pohár bor mellett emlékezni merészelt az 1848-as márciusi forradalom emléknapjára. Az ügyből hadbírósági eljárás lett. Talán az egyik "jóbarát" mégsem tartotta meg a titkot, különben nehéz elképzelni, hogyan juthatott e szűk körű találkozó a szigorú hatóságok tudtára. Az elnyomás alatti ünnepségek történetéből szemezgettünk.
1848 linkgyűjtemény
A katalógus a 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit dolgozza fel a linkeken keresztül. Ezenkívül az akkori európai történelmi helyzetet, az aradi vértanúkat, a Batthyány kormányt, Petőfit, a fontosabb csatákat bemutató linkeket is talál az érdeklődő, egészen az 1867-es Kiegyezésig. Megemlékezések, aktualitások, ’48-as versek, játékos tanulás gyerekeknek a forradalomról.
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!Itt az idő, most vagy soha!Rabok legyünk vagy szabadok?Ez a kérdés, válasszatok!A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!
Ady Endre: Emlékezés március idusára
Óh, bennem lobogott el
Ama szinte már savós,
Tüzetlen és makacs,
De jó nedvű ifjuság.
Hogyan kell kokárdát készíteni?
A magyar kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, amit március 15-én, 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. Egy kókárda kb. 10-15 perc alatt elkészíthető, de akár egy életre szól. Szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók.
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger
Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.
Ady Endre: A márciusi Naphoz
(Márciusi Nap nagy a te hatalmad
S magyar Márciust, magyar forradalmat
Nem gyújtottál ránk ezer évig mégsem:
Ültünk örökkön jeges senyvedésben.)
Az ünnep története
A kiegyezés után nem tiltották a 48-as megemlékezéseket, de nem is nézték jó szemmel, és nemzeti ünneppé csak 1927-ben vált március 15-e. A 100 éves évfordulót Vorosilov marsallal tették még emlékezetesebbé. 1951-től újra munkanap lett március 15-e, és 56 után nem nagyon erőltették a központi megemlékezéseket. Ismerje meg az ünnep történetét!
Petőfi Sándor: A magyar nép
Szabad a magyar nép, szabad valahára,
Kinek láncot vertek kezére, lábára,
S görbedt derekával a rabigát vonta,
Mintha csak állat és nem ember lett volna.
Reményik Sándor: Erdélyi március
Egy tizenötös szám. És március:
Az első tavasz-hónap közepe.
Kimondottam így egyszerűn,
Ne féljetek, ne féljen senkise.
Petőfi Sándor: 15-dik március, 1848
Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyugodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Az 1848-as forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóját Jókai egy regénnyel ünnepelte. Először folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, és csak később vehették kezükbe a szándékosan 48 fejezetből álló regényt az olvasók.Az író 1869-ben, a kiegyezés után két évvel írta meg ezt a regényt. A saját élményein, emlékein kívül regénye abból az élményanyagból táplálkozik, melyet az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szerzett.
Március 15. az óvodában
Márciusi szép ünnepünkről az óvodában is megemlékezünk. A megelőző hét az érzelmi előkészítéssel indul, közösen eltervezzük és beszélgetünk a ”huszárok ünnepéről”, nemzetiszínű kis papírzászlókat, kokárdákat festünk, ráragasztjuk pálcikára, feldíszítjük csoportszobánkat- pl: piros-fehér-zöld tenyérnyomatokból nagy kokárdát készítünk az ablakokba, nemzetiszínű szalagokból fonunk füzéreket.
Petőfi Sándor: A márciusi ifjak
Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!
A '48-as dalokról, a nemzettudatról
A rövid tanulmány néhány 1848-as dal szövegének elemzésével a hazaszeret, nemzettudat, nemzeti büszkeség kérdéseit taglalja, a végén 48-as dalokról kis linkcsokorral.
Ünnepi szövegkönyv 10–12 szereplőre
Amott kerekedik egy szép kerek pázsit,
Abban legelődik csudafiú szarvas,
Ezer ága-boga, ezer égő gyertya,
Gyújtatlan gyulladjék, ojtatlan aludjék,
Hej, regő rejtem!
Petőfi Sándor: A nép nevében
Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Juhász Gyula: 48 március 15.
Ó régi szép est... tündöklő siker,Mikor jön egyszer hozzád fogható,Dicsőséged az egekig ivel,A deszkáidon tetté vált a szó.
Tompa Mihály: 1848.
Betűk és ajkak fennen hirdetik:
Hogy a világ órjásilag halad;
Mondják: az ember, ez erkölcsi lény,
Tökélyesebb lesz minden perc alatt.
Meghatározás
Az 1848. március 15-i forradalom célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. A forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve lett. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, és eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is egyben. Március 15. először 1989-ben volt munkaszüneti nap, 1990-től hivatalos nemzeti ünnepnek számít. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
